Fejér megye klub

Szeretettel köszöntelek a Fejér megye klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 69 db
  • Videók - 20 db
  • Blogbejegyzések - 97 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 13 db

Üdvözlettel,

Fejér megye klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Fejér megye klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 69 db
  • Videók - 20 db
  • Blogbejegyzések - 97 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 13 db

Üdvözlettel,

Fejér megye klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Fejér megye klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 69 db
  • Videók - 20 db
  • Blogbejegyzések - 97 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 13 db

Üdvözlettel,

Fejér megye klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Fejér megye klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 69 db
  • Videók - 20 db
  • Blogbejegyzések - 97 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 13 db

Üdvözlettel,

Fejér megye klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

  •  

Vezetőváltás

N_noclubleader

Ennek a közösségnek jelenleg nincs vezetője, de minden tartalom, funkció továbbra is elérhető.

Akció-Kordokumentumfilm!: FOR N.A. '72 And Superior Delta Code

Ezen a videón kívül még 19 videót, 69 képet, 91 blogbejegyzést találsz a közösségben. Jó böngészést!

Régebbi hírek

  Szerintem téged is érdekelni fog A döntés a Te kezedben van. Néhány hónapja olyan pénzforrásra találtam a világban, amit bárki tud használni, és amihez hasonló sem létezett eddig.  A fejlesztése és vizsgálata már ...

Ezen a videón kívül még 18 videót, 69 képet, 80 blogbejegyzést találsz a közösségben. Jó böngészést!

Rendezvény időpontja: 2011. június 18., szombat Székesfehérvár Távirda utca WEB: www.albanyar....

Fejér megye bemutatása

Fejér megye a Dunántúlon fekszik, majdnem Magyarország közepén. Északról Komárom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. A megye területe 4359 négyzetkilométer. Lakosainak száma 430 ezer. Fejér megye mind területét, mind lakosságának számát tekintve Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik.

Felszíne igen változatos. Területén húzódik a Bakony egy része, a Vértes fő vonulatának nagy hányada, valamint a Velencei-hegység. A megye déli-délkeleti részét a Mezőföld termékeny löszös talajú vidéke alkotja, keleti részén természetes határa a Duna. Legnagyobb tava a Velencei-tó. Területének kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll, 7 százalékát erdő borítja, 12 százaléka művelés alól kivett.

A megyeszékhely Székesfehérvár, Magyarország és Közép-Európa egyik legrégibb városa. Fejér megye másik megyei jogú városa Dunaújváros, fejlett ipari központ. Városi rangú még a megyében: Bicske, Enying, Ercsi, Gárdony, Mór, Polgárdi, Sárbogárd, Velence, Adony, Martonvásár.

Fejér megye területe István király korától egészen a török időkig a Duna mindkét partjára terjedt. Idetartozott Pest megye és Bács-Kiskun megye egy része is. A török közigazgatási rendszerben a megye nagy része a budai vilajet fehérvári szandzsákságának része volt. A törökök kiűzése után már kisebb területen szervezték újjá a megyét. Érd környékét 1946-ban csatolták el, az enyingi járást pedig 1950-ben csatolták a megyéhez. 1970-ig a Balaton part egy kis része is Fejér megyéhez tartozott.

A megye nagyobbik részét a Mezőföld uralja, mely átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-középhegység között. A Velencei-tó déli oldaláról indul és a Somogy-Tolnai dombságig húzódik. Az alföldies jellegű táj termékeny lösztakaróval fedett vidék.

A Mezőföld több részre tagolódik. Az északi részén az Etyeki-dombság helyezkedik el, mely kiváló szőlő és bortermelő vidék. Jellegzetessége, hogy a XIX. század vége óta itt terem a Törley pezsgők alapbora. A déli részt az Ős-Sárvíz hordaléka formálta. A természeti szépségekben bővelkedő Sárvíz-völgye a Mezőföld egyik meghatározó természeti vidéke.

Ritka természeti kincsünk a Sárkeresztúr-Sárszentágota határában levő szikes tórendszer. A szikes tavak környéke a védett gulipánok élőhelye, nevezetes növénye a sótűrő bagolyfű, mely a mediterrán tengerpartokon fordul elő. Ősszel a kék sziki őszirózsa lepi el a tájat.

A terület mindig népes volt. A bronz és vaskori emlékek, Gorsiumban feltárt római kori maradványok tanúskodnak erről. A kedvező természeti adottságok a honfoglalás idején is vonzóvá tették a területet. Nem véletlen tehát, hogy Géza fejedelem ezt a területet jelölte ki székhelyéül. Honfoglalás kori temető és középkori falu maradványai is találhatók e tájegységben.

A Mezőföld jó termőföldjein és a dús legelőkön az emberek a földművelésből és az állattenyésztésből tartották el magukat. A szarvasmarha és juhtenyésztés mellett több évszázados hagyománya van a lótenyésztésnek is, mely régen katonai és mezőgazdasági, ma már inkább sport célokat szolgál.

Keleten a megye természetes határát alkotó Duna - szakasz 50 km hosszú. A partokon bokorfüzes és néhol ártéri erdő található. A Rácalmás-Kisapostag-Dunaújváros szakaszon holtágak és lakatlan szigetek alakultak ki. A nedves klíma rendkívül dús vegetációt és tipikus ártéri hangulatot eredményezett, melyben a madár és a vadállomány is igen jelentős.

A Duna a halászoknak biztosított jó megélhetést. A Duna-parton ma is sok halászcsárdát találunk, ahol jellegzetes halételeket kóstolhat meg az idelátogató.

Fejér megye nyugati határát a Keleti-Bakony nyúlványai szegélyezik. A Bakony növényvilága igen gazdag. A Burok-völgyben ma is megtalálhatók olyan jégkorszakbeli maradvány növények, mint a havasi hagyma és a cifra nádtippan. A terület nagy részét erdő borítja. Váltakozva találunk cseres és gyertyános tölgyeseket és bükkösöket. A Sárrétre lefutó dombokon tölgyes erdőfoltok, cserszömörcés, galagonyás, kökényes-vadrózsás bokrosok váltakoznak tisztásokkal.

A sűrű erdők valaha jó búvóhelyet biztosítottak a kurucoknak és a császáriak elől bujdosó szegénylegényeknek. Sobri Jóska és Savanyú Józsi voltak a leghíresebb betyárok a környéken. Az iszkaszentgyörgyi magas erdőket a monda szerint állítólag éppen a betyárok miatt irtatta ki a gróf.

A táj települései honfoglalás illetve Árpád-kori eredetűek. A környék sokáig királyi birtok volt. Az itt élők házi faiparral, bányászattal, mész- és szénégetéssel, juhlegeltetéssel foglalkoztak. A szén és bauxitbányászat megszűnése után a turisztikai adottságok kiaknázása jelenthet új lehetőséget.

A Vértes hegység északról határolja Fejér megyét, a Bakonytól a Móri-árok választja el. A hegység déli részét növényritkaságai és értékes élővilága miatt 1976-ban nyilvánították védetté. A 15035 hektáros Vértes Tájvédelmi Körzet Magyarország kiemelkedő természeti értéke. A Vértesben található Csíkvarsai rét Európa 400 leghíresebb madár élőhelye közé tartozik.

A vértesi erdők kitűnő vadászterületnek számítanak. Már a római korban is vadásztak itt. Ennek emlékét őrzi a Diana istennőnek szentelt barlangszentély és a Pusztavámon talált Diana szobor. A terület királyi erdőbirtok volt a középkorban. Gyakran vadászott Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király a vadban gazdag erdőkben.

A csákvári Báracházi-barlangban világviszonylatban is jelentős őslénymaradványokra bukkantak, melyek a hajdani tengerről, trópusi éghajlatról szolgáltatnak bizonyítékot. Ugyanebben a barlangban jégkorszaki emlősök csontjait, a megye legkorábbi 50-30 ezer éves emberi maradványait találták meg.

A megélhetést a hegyvidékre jellemző erdei munka, faipar, mész- és szénégetés biztosította. A kiránduló ma is találhat működő faszénégetőket. A vértesi legelőterületeket az ősi rideg szarvasmarha- és rackajuhtartás újjáélesztésével hasznosítják. Gánton is az ősi módszerekkel folytatnak lótenyésztést. Az idegenforgalom szempontjából is fontos, hogy a tájra jellemző, hagyományos tevékenységfajtákat folytassák a Vértesben.

A Vértes turisztikai vonzerejéhez hozzájárulnak a környék jó borai. A híres móri ezerjó a Vértes déli lejtőin terem. A XVIII. században betelepült sváb lakosság kezdte el újra ezt az ősi magyar fajtát termeszteni.. A betelepült németek az étkezési szokásokat is színesítik, hiszen a mai napig őrzik jellegzetes ételkészítési hagyományaikat.

A Velencei-tó kb. 12-15 ezer éve alakult ki. A hajdan háromszoros nagyságú tó területe ma 26 km2 és Magyarország harmadik legnagyobb állóvizének számít. Az egykor Fertőnek nevezett tó a krónikák tanúsága szerint olasz telepesektől kapta a nevét.

Északról Magyarország egyetlen őshegysége a Velencei-hegység határolja, mely Közép-Európa legrégibb geológiai képződménye. Felszínén az ősi Variszkuszi-hegység különlegességeit is megcsodálhatjuk, ezek az ingókövek, az állatalakzatokat formáló sziklacsoportok. A Velencei-hegység fő tömegét gránit alkotja, melynek jellemzője, hogy a földtani mozgásoknak legjobban ellenáll, ezért itt található, Nadapon az országos „0” szintezési pont.

A Velencei-tó sokáig legszeszélyesebb tavunknak számított. Vízállása a csapadék függvényében változott, így néha elárasztotta a környező településeket, máskor pedig teljesen kiszáradt, annyira, hogy a katonák gyakorlatoztak az üres, porzó mederben. A tatárjárás idején és a török világban menedéket jelentett a bujdosóknak nádasaival. A környék lakói többször fordultak beadvánnyal a megyéhez a tó lecsapolása érdekében. (Fejér vármegye közgyűlése 1838-ban tárgyalta az ügyet.) Szerencsére azonban erre nem került sor és ma is üdülők ezrei élvezhetik a tó adta sportolási és fürdési lehetőségeket. Megmentették a tó varázslatos élővilágát is. Kiemelt természeti értéket képviselnek az „úszólápok”. Egy orchideafélének, a hagymaburoknak a Velencei-tó az egyetlen hazai lelőhelye. A tó nyugati részén a Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület biztosít életteret a megfigyelt mintegy 200 madárfajtának és a „fejedelmüknek” tekinthető hófehér, nemes kócsagnak. 

A környék népének évszázadokon keresztül a nádvágás, nádfeldolgozás és a halászat volt a megélhetési forrása. A nádfedeles házak, a száradó halászhálók, a ladikok sajátos hangulatot kölcsönöztek a vízpartnak. A télen learatott nád ma is jelentős jövedelmet jelent.

A megyében több csodálatos kastélyt tekinthet meg az idelátogató, melyek a magyar és nemzetközi építészettörténet remekeinek számítanak. A kastélyok építése az 1750-es években indult meg. Kezdetben barokk stílusú épületeket emeltek, majd 1780-tól a klasszicista stílus vált uralkodóvá a kastélyépítészetben. A legtöbb és legszebb kastélyunk a 19. század elején épült és ekkor építették át a korábbi barokk épületeket is. A 19. század végén már az angol neogótika hatása figyelhető meg kastélyainkon.

A korai barokk stílusú kastélyok közé tartozik a móri Lamberg-kastély, melynek építője Fellner Jakab volt. Neobarokk átalakítású az iszkaszentgyörgyi Bajzáth-Pappenheim kastély. Különlegessége a rokokó stílusú lépcsőkorlát.

A Csákvár középpontjában található Esterházy-kastély szintén Fellner Jakab tervei alapján készült. Az épület barokk stílusúnak indult, de végleges formájában klasszicista külsőt öltött. A kastély körül készült el az ország és Fejér megye első, 2,5 km2 területű angolparkja.

Lovasberényben a klasszicista Cziráky-kastélyt nézhetik meg az érdeklődők. A seregélyesi Zichy-Hadik kastély gyönyörű freskóiról híres illetve a parkjában talált 1976-os leletről, amely ezüst és arany evőeszközökből, ezüst edényekből és ékszerekből állt.

A dégi Festetich-kastély, a háborúban széthordott alcsúti Habsburg-kastély, a vajtai kastély és a soponyai Zichy-kastély mind a klasszicizmus egyik hazai képviselőjéhez Pollack Mihály nevéhez fűződnek.

Angol neogót stílusú a martonvásári Brunswick kastély, ahol ma Beethoven emlékmúzeum működik. Az épület körül található az egyik leggyönyörűbb kastélyparkunk, ahol nyáron rendszeresen tartanak Beethoven hangversenyeket.

Fejér megye szerepe kivételes a magyar történelemben. A fejedelmek megyéjének mondható. A megye Árpád vezér szállásterülete volt a honfoglalás után, majd Géza fejedelem a kedvező adottságok figyelembevételével Székesfehérváron alakította ki székhelyét. A város több évszázadon keresztül őrizte királyi székhely, koronázó és temetkezési hely rangját. Székesfehérváron 32 királyt koronáztak, és itt őrzik államalapító István király és még több királyunk földi maradványait. A megyeszékhely középkori alapokon nyugvó barokk arculata a XVIII. században alakult ki, miután Mária Terézia királynő rendelkezésére a város püspöki székhely lett. Látnivalói, gazdag programja és Budapesthez, Balatonhoz való közelsége miatt kedvelt turisztikai célpont.

Fejér megye az aktív pihenés megannyi formáját kínálja az utazóknak. A gazdag vadállomány a vadászok számára teszi vonzóvá a környéket. Az ökoturizmus részeként a geológiai sajátosságok, az élővilág megfigyelése, különösen a madárvilág tanulmányozása szerepelhet a programban. A Velencei-tó kiválóan alkalmas fürdésre, különböző vízi sportokra és horgászatra. A megye több pontján találhatunk lovaglási lehetőséget.

Napjainkban a falusi turizmus is nagy népszerűségnek örvend. Fejér megye kínálata gazdag e téren. A vendégeknek a családias, hangulatos parasztházaknál alkalmuk adódik a vidéki élet, a népi szokások megismerésére, megkóstolhatják a vidék jellegzetes ételeit, jó borait.

A gyógyulni vágyók Agárdon és Vajtán gazdag ásványianyag-tartalmú meleg vizet találnak. Az agárdi gyógyfürdő zárt és nyitott medencéjének 36 fokos vize a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségekben szenvedők részére ajánlott. A fürdőkúra hatása balneoterápiás, fizikoterápiás berendezések segítségével kiegészíthető.

A vajtai hévízfürdő sótartalma a hajdúszoboszlói és a sárvári vízhez hasonlítható literenként 1,8 gramm. Legújabban feltárt kútja pedig a hazánkban található valamennyi termálvíznél nagyobb arányban tartalmaz jodidot és fluoridot, sótartalma pedig 18 ezer milligramm literenként. A gyógykezelés hatása fokozható ivókúrával.

Elődőktől a honfoglalásig

Fejér megye földje, hazánk földrajzi formákban egyik legváltostosabb vidéke. Délről felfele jövet megtalálhatók az Alföld nyúlványai a Mezőföldön, itt van a Keleti-Bakony, a Vértes-hegység, szinte teljességében, fenn északon a Gerecse, a Bicskei-dombság, s középütt ott a Velencei-tó. A megye élő vízfolyásai ÉNY-DK-i irányban haladava, jellegzetesen követik az ősi Duna-meder folyását és a mai napi uralkodó széljárások irányát.

Igaz, hogy a közelben került elő Sámuel csontja, Vértesszöllősön, kb. 500 ezer évvel ezelött, de megyénk akkoribban nem bírt felszíni melegforrásokkal, s barlangokkal sem. Megyénkben az első emberi településre utaló nyomok Nadapon, Csórón, és a Duna-menti löszfennsikon kerültek napvilágra, kb 20 ezer évvel ezelőtt. Kis vadásztelepülések voltak, jó minőségú pattintott kőeszközökkel, csontból faragott szerszámokkal.

A terület benépesedése a neolitikum idején - mintegy nyolcezer évvel ezelőtt - kezdődött. A déli földmüves, és fazekas ipart hozó népek teremtették meg a kapcsolatot a későbbi Európa más, névről nem ismert népei felé. A Bicske-Galagonyáson előkerült neolitikikus leletek világhírüek, mert a történettulmány ezen a néven tartja számon a közép-kelet európai hatalmas térségben erökerült közösség hagyatékát.

A bronzkorban (i.e. 2300-900) jelentősek a Vatya-kultúra nagyméretú földvárai. A népek nevét nem ismervén a régészek az első jelentősebb lelőhelyről nevezték el a korszakot. Az alföldi községről elnevezett korszak jelentős földvárai megyénkben találhatók, közöttük is kiemelkedik Pákozd-vár, amelyben a korszak fejedelmi központja sejthető.

A vaskorban Fehérvárcsurgón jelentős fejedekmi földvár és hatalamas méretú halomsírok találhatók. A rómaiakat megelőző kelták hitvilágának nyomai Pákozdon, Sárbogárdon, a forrásszentélyek feltalálásával kerültek el elő.

A római hódítás korai szakaszában a hadsereg a stratégiai pontokat foglalata el: a Sárvíz átkelőhelye mellett Gorsiumot, a duna-menti határ mellett Baracsot (Annamatia), Dunaújvárost (Intercisa), S föl végig. A többieket Acguimcumig. A provinca vallási és a csszárkultusz székhelye Gorsium lett.

A népvándorlés korban a hunok alig hagytak nyonot maguk után. A 4-5. századból a hunnokat kiszolgáló, majd Attila halála után önálló fejedelmekké váló gemár népek hagyatéka került elő (Iszkaszentgyörgy, Soponya). Az 500-as évek első felében a germán langobárdok népe tett kíséreletet egy duna-menti letelepedésre. Alig ötvenéves uralmukat az az avarok bejövetele szakította félbe. 568-tól kezdve folyamatos volt a keleti, lovasnomád népek betelepülése a Kárpát-Medencébe, egészen Árpád magyarjainak honfoglalásáig.

Dr. Fülöp Gyula
Régész 2000. 06. 26

N_noprofileimg_female_71

Fekete Jánosné

Csatlakozott: 9 éve

1004053_9581_tiny

Szabó István

Csatlakozott: 10 éve

1155646_9551_tiny

balogh teréz

Csatlakozott: 12 éve

1527552_2897_tiny

kelemen István

Csatlakozott: 12 éve

Fórumtémák

Helló A nevem favour.I vagyok egy nő Nagy hatással volt rám, amikor láttam a profilodat ma (network.hu),...

Fejér megye történelme

Fejér megye területe már az ősidőktől kezdve lakott volt, térségeket összekötő köztes elhelyezkedése, a Duna vízi útja folytán mindig is vonzotta a Kárpát-medencét érintő népmozgalmak csoportjait, erről a régészeti lelőhelyek gazdagsága is tanúskodik. Az őskőkorszakot a Sárrét, a Csákvári-barlang, a nadapi kőbánya, Dunapentele leletei jellemzik, a neolitikus települések jellegzetes példájául a dunántúli vonaldíszes kultúrához sorolható bicskei telep hozható. A bronzkori népesség (vatyai kultúra) nagy lélekszámú telepeket, földvárakat hozott létre (Adony, Sárbogárd, Dunaújváros, Pákozdvár), a késő bronzkori urnamezős kultúra, váli lelőhelyéről kapta a nevét: váli kultúra. A korai vaskorban a terület feletti hatalmat a nyugatról érkező népesség vette át, központjaikat megerősített földvárak jelzik (Fehérvárcsurgó: Várhegy). A megye területén az első etnikailag megfogható művelődési kört a vaskori kelták képviselték, az eraviszkusz törzset érte el az i. sz. 1. században a római hódítás, a megye mai területe Pannónia provincia része lett, a Duna vonalával, s az azt övező limes táboraival (Vetus Salina, Intercisa, Annamatia) a tartomány keleti határa. Az útcsomópontokban jelentős városok alakultak ki: Floriana (Csákvár), Osones (Bodajk), Gorsium (Tác). A rómaiak után a terület egyesítése tartósan az avaroknak sikerült, nyugati részfejedelemségük központja a megye déli részén alakult ki. Birodalmuk hanyatlása után a gyérülő falvakat a IX. század végén helyben találta a magyar honfoglalás.

A megye területét a honfoglaló magyarság 895 - 900 körül szállta meg, mely központi fekvése miatt a fejedelmi törzs szálláshelye lett. Központjául Fehérvárt választva Géza fejedelem a Sárrét mocsarai fölött erődített szálláshelyet épített ki, mely az államalapítás után, I. István alatt a területi alapon szerveződő királyi vármegye székhelyévé vált, a középkori magyar állam szervezetében kiemelkedő szerepet töltött be: az uralkodók koronázási és temetkezési helye a XVI. század közepéig. Fejér vármegye oklevélben elsőként 1009-ben fordul elő, alispánját 1108-tól említik. A török hódoltság előtt a megye területe magába foglalta a Duna - Tisza közén elhelyezkedő Solt-szék területét is.

A királyi vármegye a XIV. század közepétől nemesi vármegyévé alakul át, 1333-ban találkozhatunk először a megye alispánjával és szolgabíráival, akik a hatalom központi területi képviseletén túl a nemesi közösség képviselőivé válnak. Solt-széknek a Duna két partjának eltérő történeti fejlődéséből magyarázható önállósodása már a XIV. században megkezdődött, elszakadása a török hódítással következett be. A megye területére a honfoglaló magyarság mellé a XIV. századig a területi autonómiát élvező besenyők (a Sárvíz mellékére) és a XV. században Hantos központtal kapitánysággá szerveződő kunok települtek.

A megye településeinek, népeinek történetében az 1543 és 1688 közti török uralom törést okozott. Székesfehérvár elfoglalása után a megyehatóság nyugatra menekült, s bár a XVI. században még működik a megyei igazgatás, a XVII. század folyamán Veszprém és Komárom megyéhez kerülnek a velük szomszédos Fejér megyei területek. A török közigazgatás három szandzsáksága fedi le az egykori megye területét (a budai, székesfehérvári és simontornyai). A megye nyugati része a palotai váruradalom részévé vált, az északi területek Tata és Gesztes várak kapitányaitól függtek. A török hódoltság id?szaka a népesség csökkenését, falvak és anyagi javak pusztulását hozza.

A felszabadulás után 1692-ben szervezik újjá a vármegye közigazgatását. Székesfehérvár 1703-ban nyeri vissza szabad királyi városi rangját és jogait. A Batthyány és Zichy család visszakapta régi birtokait, a Hochburg és Heister család jelent?s területek megvásárolására szerzett el?jogot. A megfogyatkozott lakosság helyére magyar, német és szlovák telepesek érkeztek a XVII. század folyamán. Az etnikailag vegyes lakosságban a magyar népesség dominált. A megye újjáépítése csak a szatmári béke után (1711) indulhatott meg, a belterjes gazdálkodás alakulását az elnéptelenedett területeken a külterjes legeltetésre alapuló nagybirtok késleltette, igazi agrárkultúra a telepesek munkája nyomán a XVIII. század végére alakult ki. A benépesülő megyét 1767-ben már három járásra osztották (Sármelléki, Csákvári és Bicskei), a kialakuló kereskedelmi, gazdasági központokból 16 mez?városi rangra emelkedett, közülük a jelentősebbek: Mór, Bodajk, Csákvár, Bicske, Dunapentele, Ercsi, Adony, Lovasberény, Káloz, Martonvásár, Sárbogárd. 

A nagybirtokos nemesség mellett a megyei közéletben és a közigazgatás ellátásában jelentős szerep jutott a birtokos köznemességnek, amely a reformkor során a haladó eszmék támogatója lett.

Naevius in manibus

Fejér Megye térkép (1811)Az 1832-36. évi diétán Fejér megye követei a hagyományos, addig érvényben levő törvények alapján álltak, mivel a nemesi közgyűlés azt a konzervatív utasítást adta nekik, hogy az ősi alkotmányhoz ragaszkodjanak. A követek szerint a Fejér megyei paraszt még nem érett meg az önállóságra, így a birtokjogot amelyet csak a nemesség élvez, megadni nekik nem lehet.

A főispáni tisztséget 1825-1845 között Cziráky Antal töltötte be, majd Zichy Ödön három éves adminisztrátori időszaka után, 1848. április 26-án id. Pázmándy Dénes lett főispán, aki a nemzeti átalakulás Fejér megyei képviseletét hűséggel vezette.

Az 1848-as harcok során Fejér megye beleesett a horvát csapatok felvonulási útvonalában, így a védelmi harcok megszervezésének tanúja volt a város. A 16 ezer fős honvéd hadtestet szeptember 25-én kivonták, másnap Jellasics seregével bevonult Székesfehérvárra, majd szeptember 29-én Buda felé indult csapatával, de Pákozd és Sukoró között a magyar honvédsereg feltartóztatta és szétzilálta.

1849. január 17-én megérkezett Gyulai Gál Endre az újonnan kinevezett megyei biztos, aki a polgári ügyek viteléért volt felelős, a császári hatalom azonban április 25-én összeomlott, az osztrák csapatok kivonultak a megyéből. Április 26-án a forradalmi kormány megbízottja, Batthyány István lett a megye kormánybiztosa.

A szabadságharc leverése után, az önkényuralom másfél évtizede alatt a tőkés társadalom fejlődése jelentősen előrehaladt. A polgári viszonyoknak megfelelően szervezték meg a megyei adminisztrációt. A korábbi járási beosztás helyett újat alkottak: Székesfehérvár, Hercegfalva, Sárbogárd, Vál, Mór, Adony székhelyekkel.

Az 1869-ben történt összeírás idején 17 mezőváros 1 szabad királyi város, 72 falu, 15 községesített puszta, és 273 major volt Fejér megyében. 

A kiegyezés (1867) új politikai helyzetet hozott létre, a politika több mint másfél évtized után újra a vármegyei élet meghatározója lett. A megye választókerületeiben általában a nagybirtok és középbirtokos politikai erők csaptak össze a mandátumokért. 1866 és 1905 között a konzervatív politikát való nagybirtokosok a kormánypárt, a középbirtokosok pedig az ellenzék védelmében léptek fel. A nagybirtok hazájának ismert megyei törvényhatóságban a főispán, a kormány megbízottjaként a mágnás csoportból került ki, míg a vármegyei hatalmat az önkormányzat feje, az alispán gyakorolta.


Fejér Megye térképe(1925)Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően a megye északi területe 1919. augusztus 7-től október 12-ig román katonai megszállás alá került, majd miután október 7-én kivonták őket többek között Székesfehérvárról, bevonult a városba tiszti különítménye élén Horthy Miklós. Székesfehérváron egy hónapig összpontosult a polgári restauráció fegyveres ereje, a fővezérség, itt székelt a dunántúli kormánybiztosság. A két világháború közötti évtizedeket ismét a mágnás körök uralmi dominanciája határozta meg. Az 1930-as évek második felében a társadalom politikai orientációja a modern jobboldal felé tolódott. A kormánypárt azonban meg tudta akadályozni, hogy az 1939. évi választások során nyilas párti programmal, képviselő szerezzen mandátumot a választókerületekben.

1944. március 19-én Székesfehérváron motorizált német alakulatok jelentek meg, s elfoglalták - tűzharc nélkül - a katonai létesítményeket. A Fejér megyei főispánt, Jankovich Miklóst eltávolították, s ez új megyei vezető teljesen kiszolgáltatta a megyét a háborús érdekeknek.

A megye 1944. december 2-től 1945. március 22-ig súlyos harcok színhelye Székesfehérvár első évben 1944. december 23-án került a szovjet csapatok kezébe, majd miután 1945. január 22-én visszafoglalták a német-magyar egységek, 1945. március 22-én végleg a szovjeteké lett.

A világháborút követő években a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok között az 1944 előtt legális történelmi múlttal rendelkező Kisgazdapártnak volt tömegbázisa. Az ezt követően kiépült pártállamnak az 1956-os forradalom előtti változatát, az országos mozgalom elsöpörte. A szovjet katonai beavatkozás Székesfehérváron november 4-én, Dunaújvárosban (Sztálinvárosban) november 7-én törte meg a hősies ellenállást.

Térségünkben az 1960-as évek elejétől megindult a gazdasági, főleg ipari fejlesztés, a lakosság életszínvonalára pozitív hatással volt.

Fejér Megye térkép maAz 1989-90. évi politikai rendszerváltásban az újjászerveződő és újonnan alakuló csoportoknak, polgári ellenzéki pártoknak, egyesületeknek volt szerepük. 1989-ben a Kisgazda-, az SZDP, az MDF, az SzDSz, a Nemzeti Parasztpárt, a KNDP megyei szervezetei szereztek érdemeket, majd a pártállami struktúra lebontásában a FIDESZ-szel bővült polgári ellenzéki törekvések vettek részt.

Fejér megyének ma két megyei jogú városa, hét (7) városa és 98 községe van. A megye területe 4359 km2, lakossága 429 000 fő.

Fejér megye hozományáról

 Fejér megye a történeti Magyarország szívében, az ország középső részén, hegyektől, dombvonulatoktól, lapályoktól tagolt vidéken alakult ki. Első említése 1009-ből ismert, az államalapító Szent István király uralkodása alatt kialakult vármegyerendszer egyik legkorábbi talpköve.

A Kárpát-medencében megjelenő honfoglaló magyar törzsek előtti évezredekben a megye területén különböző népek és kultúrák találtak otthonra. A Krisztus születése utáni évszázadokban a mai Tác melletti Gorsiumban és a Dunaújváros határában levő Intercisa erődjében a római kultúra gyökerezett meg, majd a népvándorlás korának egymást váltó népei; hunok, avarok találtak e tájon otthonra.

Népek és kultúrák sokszínűsége a honfoglalással is folytatódott: a magyar törzsek mellett besenyők, majd kunok telepedtek meg. Az államalapítás időszakában pedig elsősorban német nyelvterületről, főleg Bajorországból érkeztek jövevények. Európa különböző nemzeteinek tagjai azt követően jelentek meg mind nagyobb számban, hogy Szent István megnyitotta a Nyugat-Európából hazánkon át a Szent Földre vezető zarándokutat, amely áthaladt Fejér megye területén is.

Fejér megye az államalapítás időszakától az ország egyik igazgatási, kulturális központja. A XVI. század első negyedéig itt koronázták a magyar királyokat, többek temetkezőhelye lett a Szent István alapította bazilika. Az Árpád-házi uralkodók és az őket követő királyok házasságaik révén Nápolytól Párizsig, Madridtól Kijevig, Konstantinápolytól Krakkóig teremtettek gazdagító kapcsolatokat Európa ismert és megbecsült uralkodó családjaival. Ezek a kapcsolatok nemcsak az országot, hanem a megyét is gyarapították.

A királyi vármegye központja, Székesfehérvár adott otthont a törvényhozó napoknak, itt fogalmazódott meg hazánk első közjogi alapdokumentuma, az Aranybulla. A megye közigazgatási, gazdasági szerepe pedig azzal gazdagodott, hogy magába foglalta a vele szomszédos Duna - Tisza közi részeket.

Ezt a szerves fejlődést törte meg a Török Birodalom, 1543-ban Fejér megye és Székesfehérvár is a félhold uralma alá került. A közel 150 esztendőn át tartó oszmán uralom alatt Fejér megye lakossága nemcsak otthonát, hanem Nyugat-Európát is védelmezte. A meg-megújuló hadjáratok felélték a megye gazdasági erejét, települései romokban hevertek, népessége jelentősen megcsappant.

Az új honteremtés időszaka a török kiűzése után következett be, 1688-ban a keresztény hadak visszafoglalták Székesfehérvárt, és Fejér megye is szabad területté vált. Új feladatok tornyosultak a megyei adminisztráció előtt; a falvakat be kellett népesíteni, a földeket művelhetővé kellett tenni. Fejér megye is az ország vérkeringésének része lett. Nyugat- és Dél-Európa népei előtt ismét kinyíltak a megyehatárok. Német nyelvterületről - elsősorban Németországból és Ausztriából - érkeztek iparosok, kereskedők, földművesek. Szerbek és horvátok a kontinens déli vidékeiről telepedtek meg.

Fejér megye többnemzetiségű területté vált, az itt lakók kultúrája, nyelve, vallása a különbözőségek ellenére egymást gyarapító, gazdagító erővé vált. Ez a gazdasági, kulturális alap teremtette meg a társadalmi fejlődés lehetőségét.

Székesfehérvár visszakapta szabad királyi városi jogait, a megyében a XIX. század közepéig 15 mezőváros jött létre. A polgári átalakulás időszakában hazánk és Fejér megye is az európai fejlődés szerves részévé vált. Ezt a meg-megújuló evolúciót törte meg az első világháborút záró trianoni béke, majd a második világháborút követő súlyos, válságokkal, tragédiákkal terhelt több mint négy évtized.

A megye többnemzetiségű jellegét méltóképpen szimbolizálja a már hagyománnyá vált Megyei Nemzetiségi Nap évről - évre történő megrendezése is.

A történelmi múlt iránti tiszteletet kifejezik azzal, hogy ismét az ősi címer és zászló jelképezi a megye lakóinak együvé tartozását. Címere tisztelgés az államalapító király előtt, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlja. Zászlajának arany színe a bőséget; a természet, megművelt föld és kultúra gazdagságát, zöld színe pedig az egymást követő generációknak az egyéni és nemzeti megújhodásba vetett hitét fejezi ki.

A közel egy évezredes múltra visszatekintő Fejér megye polgárai a jelképeken túl is kifejezik ragaszkodásukat a természet itt megkapó bőséggel fellelhető értékei iránt. Számunkra a Bakonyalja a "magyar Stájer", a Vértes tájvédelmi körzet, a Velencei-tó és térsége valamint a Váli-völgy lankái éppúgy mindennapjaink részesei, mint a Duna mentén sorjázó ártéri erdők, vagy a Mezőföldet átszelő Sárvíz természet és ember egyaránt alakította, formálta vidéke.

A XXI. század küszöbén is vallhatjuk az előttünk járt nemzedékek megfogalmazta gondolatot: Az Isten jókedvében teremtette Fejér megyét! Ebben a kivételesnek mondható környezetben a megyét és az országot, a magyar nemzetet és az itt élő nemzetiségeket gyarapító személyiségek születtek: a politikai életet alakító és meghatározó uralkodók és államférfiak (Szent István, III. Béla, Nagy Lajos, József nádor, Eötvös József, Wekerle Sándor), egyházi személyek (Simor János, Prohászka Ottokár), a kultúra (Kálti Márk, Sajnovics János), az oktatás (Virág Benedek, Ányos Pál, Brunszvik Teréz, Horvát István, Lánczos Kornél, Szekfű Gyula, Szemere Gyula) és művészetek szellemóriásai (Ybl Miklós, Csók István, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Gárdonyi Géza, Eötvös Károly, Németh László, Pilinszky János, Amerigo Tot, Áron Nagy Lajos). Tetteik, alkotásaik, szellemi hagyatékuk is bizonysága annak, hogy Fejér megye az évszázadok során kiemelkedő helyet töltött be a törvényhatóságok sorában.

Megyénknek az ország gazdasági, kulturális életében betöltött meghatározó szerepe tovább erősödött a rendszerváltozás közel másfél évtizede alatt, biztos hittel, akarattal valljuk: megyénk az Európai Unióban az itt élők tudása, szorgalma révén virágzó területté válik.

A népben és nemzetben gondolkodó polgárok felelősségét, alkotókészségét ismerve tudjuk, hogy Európa általunk is gazdagodik, s megyénk, hazánk az évezredes Kárpát-medencei gyökerei révén újabb és újabb lombkoronákkal terebélyesedik.

269799_253536412_big

Most jókor vagy jó helyen!

Szili Lajos

  Szerintem téged is érdekelni fog A döntés a Te kezedben van. Néhány hónapja olyan pénzforrásra találtam a világban, amit bárki...

12 éve, Szólj hozzá

Albanyár 2011 Rétes Fesztivál

[Törölt felhasználó]

r8lw89 gylbbrcsdcob, [url=http://nkwgtnipdfsc. com/]nkwgtnipdfsc[/url], [link=http://rvoegsboysvr. com/]rvoegsboysvr[/link], http://kdtirugxsnfi.com/

13 éve, Szólj hozzá

Zsongó Gyermeknap

[Törölt felhasználó]

ZdTzdV hemfmldlpxpz, [url=http://cmfdjseikhwi. com/]cmfdjseikhwi[/url], [link=http://pvppfdfaruwf. com/]pvppfdfaruwf[/link], http://mnmlieypiuuj.com/

13 éve, Szólj hozzá

ABOKXSRTpJYPRvTvjyu

[Törölt felhasználó]

buFJ29 umtifoltnged, [url=http://zozkewvwxoli. com/]zozkewvwxoli[/url], [link=http://odzfophvjiyi. com/]odzfophvjiyi[/link], http://htvrwtzkpfke.com/

14 éve, Szólj hozzá

I would regard oninl

[Törölt felhasználó]

I would regard oninle universities as the absolute last resort for someone seeking higher education.The quality of education these programs offer is minimal ...

14 éve, Szólj hozzá

I would regard onlni

[Törölt felhasználó]

I would regard onlnie universities as the absolute last resort for someone seeking higher education.The quality of education these programs offer is minimal ...

14 éve, Szólj hozzá

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu